A protein (fehérje) az az anyag amiből az izmok felépülnek, és lehetővé teszi a járást, a futást és nehéz tárgyak felemelését, sőt még a légzést is. Ha valaki proteint (fehérjét) fogyaszt, a gyomor azt aminosavakra bontja (emészti). Ha a protein ezekre a kisebb részekre bomlott, a gyomorból könnyen a véráramba kerül. A vérárammal az aminosavak különböző helyekre jutank el, más és más célra: többek között enzimekké, hajjá, vagy más aminosavakká történő átalakulás céljára. Azonban a proteinek túlnyomó része az izmok fenntartására illetve építésére szolgál.

A víz után a proteinek a legnagyobb mennyiségő testépítő anyagok. A proteinek nagy molekulákból állnak, amik aminosavakra bomlanak, ezekből energia képződhet, hormonok épülhetnek fel, és alapvetően fontosak a test szöveteinek növekedéséhez, fenntartásához. A protein molekulák a szerves vegyületek egy bizonyos csoportjából, az aminosavakból épülnek fel. Az aminosavak részletes leírása itt található.

Az edzések először elhasználják a glikogén tartalékot, majd ha hosszabb ideig tartanak, lebontják az izomszöveteket, ez pedig arra ösztönzi az izmokat, hogy a táplálkozással felvett aminosavakkal helyrehozzák és újraépítsék magukat. Ha valaki nagyobb mennyiségű kalóriát és proteint fogyaszt, izmai úgy épülhetnek újjá, hogy nagyobbak és erősebbek lesznek. Az izomtömeg növeléséhez az ember egyrészt nagyobb mennyiségű proteint, másrészt több egyéb tápanyagot (kalóriát) kell hogy fogyasszon. A magasabb kalória szénhidrát formájában szükséges ahhoz, hogy energiát szolgáltasson az edzésekhez és a sejtek szintjén az izomproteinek aminosavakból felépüljenek. A kísérletek azt mutatták, hogy az izmok akkor növekednek a leggyorsabban, ha folyamatosan el vanna látva aminosavakkal. Más szavakkal, jobb ha az ember többször eszik kisebb adag proteint, mintha néhány alkalommal fogyaszt el belőle nagy adagokat. Az izmok egyszerre nem tudnak kb. 50 grammnál több fehérjét felvenni. A sportolók testtömeg kilogrammonkénti fehérje igénye a legfrisebb kutatások szerint 2-2,6 gramm. Ez egy 80kg-os, intenzív tréningben lévő sportoló esetében napi 208 gramm proteint jelent, aminek a bevitele csak a normális étkezést mellett fogyasztott táplálékkiegészítők, ún. protein porok formájában lehetséges.

A fehérjékről és a fehérje bevitelről részletesebben a BodyBuilder.Hu webmagazinban megjelent: Fehérjék! Mit? Mikor? Hogyan? című cikkben olvashatsz.

Gyakran Ismételt Kérdések

A fehérje ugye hízlal?
Igen, ha fehérjéből viszünk be nagyon sokat, akkor ugyanúgy hízlal, mint ha minden más tápanyagból sokat vinnénk be. A szervezet a fehérjét is képes zsírrá alakítani. Hogy mi a haszna akkor mégis a fehérjének? Az, hogy az izomzat fehérjéből áll, és ha a szervezet számára folyamatosan rendelkezésre állnak a fehérjedús táplálékokból származó aminosavak, akkor kevésbé lesz hajlamos az izmok lebontására, és optimális esetben ez a többlet fehérje akár új izomszövetként is beépülhet.

A fehérje ugye zsírt éget?
Nem, a fehérje nem éget zsírt. Viszont a fehérje az a tápanyag, aminek a feldolgozásához (lebontás majd új szövetként felépítés) a legnagyobb munkát kell végeznie szervezetünknek. Ekkora áldozatot pedig csak olyan esetben fog hozni szervezetünk, amikor vagy nincs más rendelkezésre álló tápanyag (szénhidrát vagy zsír), vagy túl sok a bevitt fehérje. Ez azt jelenti, hogy a szevezetnek magasabb fehérjetartalmú étrend mellett több munkájába kerül azt zsírként elraktározni, mint ha ugyanazt a mennyiséget szénhidrátból vagy zsírból kellene elraktároznia. Ez azt jelenti, hogy ha a fehérje nem is éget zsírt, de ahhoz hozzájárul, hogy szervezetünk egy kiegyensúlyozott diéta során kevesebb zsírt raktározzon.

Ártalmas-e a fehérje?
Túl nagy mennyiségben, és olyan embereknél, akik egyes összetevőikre érzékenyek bizony lehet ártalmas is. Átlagember számára a napi 50-100 gramm fehérje bevitele nem ártalmas. Sportoló számára, vagy olyan illető részére, aki testépítéssel izomzatát növelni szeretné, a napi akár 150-200 gramm sem ártalmas.

Menyit fogok fejlődni egy egykilós proteintől?
Gondolkozz el magad is ezen a kérdésen egy kicsit... Ha a szevezeted egy olyan rendszer lenne, ami a bevitt tápanyagok 100%-át feldolgozza és beépíti, akkor a mai fizikai ismereteink szerint (a tömeg- és energiamegmaradás törvényei alapján) maximálisan ugye egy kilogrammot. Igen ám, de ebben az esetben nem szabad semminek távoznia széklet útján, ugyebár... Az elkeserítő az, hogy az emberi szervezet sokkal közelebb áll az 1%-os hatékonyságú géphez, mint a 100%-úhoz. Ezekután hogy érzed, a TE szervezeted mennyit lesz képes beépíteni egy kilogramm tápanyagból? 10 dekát? A pontos választ megtudhatod, ha elolvasod az erről szóló tudományos cikkünket.

Melyik a jobb, a szója vagy a tejsavó?
Az attól függ mire! Ha szálkásítasz, ha a diétádat vagy fogyókúrádat akarod kiegészíteni egy olyan készítménnyel, amivel kevés kalória mellett sok fehérjét tudsz bevinni, akkor a szója is jó választás. Tudnod kell azonban, hogy az emberi szervezet az állati eredetű fehérjéket jobban tudja hasznosítani, mint a növényi eredetűeket. Ezért, ha a célod az izomtömeg vagy a testsúly növelése, akkor olyan fehérjét érdemes választanod, ami, bár drágább, de hatékonyabban épül be. Ilyen a tejsavó. Mindkettővel lehet tömeget növelni, és szálkásítani is. A szálkásítás alatt azonban a cukrokat minél jobban kerülni kell, és egy magas fehérje- alacsony cukortartalmú szójaprotein kedvezőbb, mint a ugyanez tejsavóból. Tömegnöveléskor a kalóriák száma nagyobb lehet, így nem baj, ha kerül a fehérjébe egy kis szénhidrát is, viszont a fehérjéd legyen a legjobban hasznosuló.